Illatos�t�s: ezt az elj�r�st napjainkban szinte nem is alkalmazz�k. A magas el��ll�t�si k�lts�gek miatt cs�cspontj�t 1860-ban �rte el, amely Grasse-t (a parf�mgy�rt�s k�zpontja Franciaorsz�gban) egycsap�sra h�ress� tette. A legt�r�kenyebb vir�gokat zs�ros anyagra helyezz�k, majd 24 �r�nk�nt megism�telj�k ezt a folyamatot, hogy v�g�l hozz�jussunk a kitûn� illathoz (j�zmin, ibolya, tubar�zsa, r�zsa stb.).

Desztill�l�s: a biz�nci kult�ra �ta terjedt el. Az alapanyagok illat�sszetev�ib�l p�rlatot nyer�nk, majd a lombik kivezet� cs�v�n kereszt�l az ebb�l nyert olajat gyûjt�ed�nyben fogjuk fel. 5-6 tonna vir�gszirom sz�ks�ges ahhoz, hogy 1 kg ill�olajat kapjunk (r�zsa, levendula, patchouli, fah�j stb.).

Vegyi kivon�s: a XIX. sz�zad v�g�n felfedezett ill�kony old�szeres elj�r�s m�g ma is modernnek sz�m�t. Ez abb�l �ll, hogy a vir�gokat �s az illatos anyagokat old�szerben be�ztatjuk, majd a p�rologtat�s ut�n egy olyan sûrû anyagot kapunk, amely – megszabadulva a nem old�d� zs�rokt�l – a parf�m min�s�gi �sszetev�inek n�lk�l�zhetetlen alapja (mim�za, j�zmin, r�zsa stb.).

Forr�s: www.jm.bme.hu