Az antik korban az istenek olyan l�nyk�nt jelentek meg, akik k�l�nb�z� f�k, gy�gyn�v�nyek el�get�sekor keletkezett f�stbe burkol�ztak, �gy m�g misztikusabbnak hatottak. A 11. sz�zadban egy perzsa orvos, bizonyos Avicenna az illatok j�t�kony hat�s�r�l �rtekezett rossz hangulat eset�n, ami s�lyosb�tja a k�rt. Az arabok ezeket a tapasztalatokat �s tud�st a 12. sz�zadban D�l-Eur�p�ba vitt�k, ahol a kolostorok szerzetesei m�r akkor magas szinten foglalkoztak az illatok titk�nak kutat�s�val. A 16. sz�zadban az illatok m�r por �s ken�cs form�j�ban is kaphat�k voltak, �s egyfajta m�gikus szernek bizonyultak, amelyek gy�gy�rt jelentettek sz�mos eg�szs�g�gyi panaszra.

Ezekben a k�sz�tm�nyekben fellelhet� a rozmaring, a citrom, a r�zsa, a levendula, a szegf�szeg �s a must�rmag is. Az illatos vizek a 17. sz�zad elej�n v�ltak rendk�v�l n�pszer�v�. Rosszull�t ellen vagy stimul�ci�s szerk�nt alkalmazt�k �ket - XV. Ludwig naponta m�s illattal permetezte mag�t, �s ebben az udvarnak is k�vetnie kellett, vagyis az uralkod� napr�l napra meghat�rozta az udvar “szag�t".

A 19. Sz�zadban megtiltott�k a fiatal n�knek a parf�m�k haszn�lat�t. Hossz� ideig gondolni sem lehetett arra, hogy a parf�m�t k�zvetlen�l a b�r�n viselj�k. A zsebkend�re cseppentett n�h�ny csepp k�lni vagy egy b�li csokron k�v�l semmi sem volt megengedett. A sz�zad v�g�n azt�n minden megv�ltozott, a t�rsadalom h�lgytagjai is felfedezt�k a parf�m�t, mint a cs�b�t�s kell�k�t.

A modern tudom�nyos kutat�soknak k�sz�nhet�en ma sokkal t�bbet tudunk az illatok testre, l�lekre, szellemre gyakorolt hat�s�r�l, mint kor�bban. Ezt a kutat�st aromakol�gi�nak h�vj�k, amely azt vizsg�lja, hogyan lehet az illatok seg�ts�g�vel kellemesebb� tenni az �letet.
 
Vagyis az illatokkal a c�l: a test �s a l�lek pihen�s�nek a t�mogat�sa, a hormon- �s immunrendszer funkci�inak az el�seg�t�se. R�viden az illatok pszichol�gi�j�nak tudatos felhaszn�l�sa, amely nem egyszer�, hiszen napjainkban t�bb mint 2000 f�le illatmolekul�t alkalmaznak, hogy min�l eladhat�bb �s cs�b�t�bb parf�m�t kompon�ljanak.

Forr�s: www.avon.hu